Mi az az ETF és mire tudod használni?

Az ETF az angol Exchange Traded Fund rövidítése. Magyarul tőzsdén kereskedett alapok, amelyek egy olyan értékpapír-csoportot jelentenek, amelyet a tőzsdén közvetlenül lehet megvenni vagy eladni. Ennek egy nagyon kézenfekvő haszna van, ugyanis így egy csomagnyi pl. részvényt vehetünk meg egyetlen tranzakcióval, költséghatékonyan.

További nagy előnye, hogy egy eszközt kell mindösszesen megvennünk egy egész portfólió kialakításához. Mire gondolok itt? Mivel nem teszünk minden tojást egy kosárba, vagyis nem vásárolunk az egész rendelkezésre álló pénzünkből egy részvényt, így ezt egy ETF esetén ki tudjuk kerülni. Ugyanis van arra lehetőség, hogy akár 500-2000 db különböző részvényt megvásároljuk egy ETF segítségével.

Hogyan a legegyszerűbb ezt elképzelni? 

Maradjunk a tojásos hasonlatnál. Épp húsvét van és egy locsoló a kis kosarával járja a házakat és akiket meglocsol, kap különböző színű tojásokat. Van egy másik locsolónk is, aki pontosan ugyanazt az útvonalat járja be, így a kosarában is pontosan ugyanazok a tojások lesznek, mint az első locsolónknak. Miután végeznek és meglocsoltak mindenkit, leülnek hozzád egy padra. 

Ha Te pontosan ugyanazt a kosarat és ugyanazokat a tojásokat meg szeretnéd szerezni, rámenne egy napod, hogy Te is meglocsolj mindenkit ugyanabban a sorrendben, ahogyan a melletted ülő két locsoló tette.

Mi tehát a legkézenfekvőbb, ha ugyanolyan kosarat szeretnél, ugyanazokkal a tojásokkal? Hát megvenni az egészet úgy ahogy van az egyik locsolótól.

Az ETF pontosan ugyanez. Valaki kialakította már azt a bizonyos kosarat és ezt a kosarat bárki megvásárolhatja tőle, sőt még azt is vállalja Neked, hogy ha új tojások kerülnek bele, jövő évi húsvét alkalmával, abból is beletesz Neked.

Tőzsdei nyelvezetre fordítva:

Meg szeretnéd vásárolni az amerikai SP 500-as indexet, amiben van 500 db cég részvénye. Ezt vagy úgy teheted meg, hogy egyenként megveszed minden egyes cég részvényét, vagy megvásárosz egy S&P 500 ETF-et, ami követni fogja az index mozgását, hiszen pontosan azok a cégek részvényei vannak az S&P 500 ETF-ben, mint az eredeti S&P 500 indexben. Ezáltal költséghatékony, hiszen ha egy új cég kerül bele, az ugyanúgy belekerül az ETF-be.

Milyen típusú ETF-ek vannak még?

Beszéltünk a „klasszikus” ETF-ekről, amikor egy befektetési szolgáltató vagy bank részvényeket vásárol, mondjuk olyan összeállításba, mint egy tőzsdei index. Ezen kívül természetesen vannak még további opciók.

1. ETN, azaz Exchange Traded Notes. Ezek a kötvényeket tartalmazó ETF-ek. iShares Germany Government Bond UCITS ETF (Dist). Ő például egy német államkötvényeket tartalmazó ETN. Ha a pontos jelöléseket nem érted, semmi probléma, az elemzési résznél kitérük erre.
2. ETC, azaz Exchange Traded Commodities. Ezek azok az árupiaci termékek, amelyeket szintén ebben az ETF formában lehet megvásárolni. iShares Physical Gold ETC. Ő pédául egy ilyen ETC, ahol arany van mögötte. Azt is tudhatod a leírásból, hogy fizikai aranyat vesznek és azt tárolják valahol, mert benne van az ETC megnevezésében, hogy „Physical”.

Mikor érdemes ETF-ben gondolkodni?

ETF-ben akkor érdemes valakinek gondolkodnia, ha nem egy aktív folyamatos jelenlétet szeretne a tőzsdén. Az ETF-eket is azért alakították ki, hogy egy jellemzően hosszabb időtávú befektetési opciót hozzanak létre. Hónapokra, de inkább évekre, évtizedekre érdemes ETF vásárlásban gondolkozni. Ezért is fontos a kiválasztási folyamat, vagyis melyik ETF-et vesszük meg.

Én kétféle „célcsoportot” látok, akiknek hasznos lehet az ETF vásárlás és befektetés.

• Akik egy alacsony költségű befektetési módszert keresnek, és nem is akarják mélyebben megérteni a tőzsdét, azoknak kiváló választás lehet. 10-15 évre megvesznek egy két ETF-et, és utána kiveszik belőle az ott felgyülemlett pénzt.
• Akik a tőzsdei kereskedés mellé szeretnének egy biztonságosabb lábat kialakítani, vagyis egy összetettebb portfólióban gondolkoznak és ezzel próbálják csökkenteni a teljes befektetési portóliójuk kockázatát minimális költségekkel. (Vagy növelni, erre is van példa.)

Milyen költségek merülnek föl?

Az ETF-ek nagy előnye a költséghatékonyság. Jellemzően évente 0,04-0,99% közötti költséggel kell számolnod. Vagyis ha befektetsz 1 millió forintot, évente 10 000 – 400 forint költséged lesz. Ez lényegesen kevesebb, mint egy befektetési alap vagy egy Unit-linked életbiztosítás díjszabása.

Ezen a költségen felül már csak azt a költséget kell számításba venned, amit a brókercéged vagy bankod felszámít pl. a számlavezetésért. Néha egyébként a bankok vagy brókercégek felszámolnak az ETF-re egy vásárlási díjat is, ezért ezeket mindig érdemes előre megnézni!

Mekkora hozamot lehet vele elérni?

Erre nagyon nehéz ez egységes választ adni. Miért? Mert az ETF mögött mindig van valamilyen termék, amit kvázi másol. Ha az amerikai S&P 500 indexet másolja, akkor olyan hozamot fog elérni, mint az amerikai S&P 500. Ha az idén 15%-ot hoz, akkor az S&P 500 ETF is 15%-os hozamot fog elérni. Ha idén az S&P 500 csökkent 10%-ot, akkor az S&P 500 ETF is ugyanígy veszített 10%-ot az értékéből. Az előző példánknál maradva egy arany ETF-et vásárolsz, akkor pontosan annyit, amennyi az arany ez évi árváltozása. Jellemzően viszont hosszútávon általában felfelé mennek az indexek, ezáltal az ETF-ek is. (Ugyanez már az ETN és az ETC-ről nem mondható el, sőt bizonyos „nem csak másolós” ETF-ekről sem!)

Miket dönts el ETF vásárlás előtt?

Első és legfontosabb döntés, hogy hajlandó vagy-e ETF-ben tartani legalább egy pár évig azt az összeget, amit ilyen típusú befektetésre szánsz. Mert vásárolsz ETF-et majd 2 hét múlva eladod, nem lesz sok értelme.

Ha ezt eldöntötted, akkor a következő lépés, hogy abszolút passzív résztvevője szeretnél lenni a tőzsdének, vagy szeretnéd ha valaki Neked mindig kicsit módosítaná az ETF-ben szereplő termékeidet. Ugyanis vannak a passzív indexkövető ETF-ek, amik kvázi lekövetik a piacot; vagy pedig szeretnél egy aktívan kezeltet, ami csak bizonyos részét tartalmazza a termékeknek.

Fontos még eldöntened azt, hogy szeretnéd, ha rendszeresen kifizetnék neked a kamatokat vagy osztalékokat, vagy visszaforgassák inkább és majd akkor „adják oda” amikor Te eladod az ETF-et.

Mire gondolok itt?

Menjünk vissza az eredeti ETF-es, pontosabban ETN-es példánkhoz:

iShares Germany Government Bond UCITS ETF (Dist)

Bontsuk hát ki melyik része mit is jelent a jelölésnek:

iShares – Mindig ezzel kezdik a jelölést, ez a cég, aki kiadta az ETF-et. Jelen esetben ez az iShares, aki a BlackRock alapkezelőhöz tartozik.

Germany Government Bond – Ez a termékmegnevezés, jelen esetben ez német államkötvény.

UCITS  – Ez egy EU által bevezetett irányelv: az Undertakings for Collective Investment in Transferable Securities. Röviden a lényege, hogy ezeket az EU-ban megvásárolhatod.

ETF – Ezt talán nem kell túlmagyarázni:)

(Dist) –Distributing. Ez a rész pedig arra utal, hogy a mindenkori kamatokat, amiket a kötvényből évente kapsz, azt továbbutalják Neked. Ennek a másik formája a (Acc) jelölés. Ez az Accumulating, vagyis felhalmozó, amikor a kamatokat visszaforgatják, és a végén „kapod meg”.

Minden ETF/ETN/ETC hasonló jelölésekkel van ellátva bárhol nézed. Ezek a kis jelölések mutatják meg anélkül, hogy hosszasan kellene olvasgatnod róla, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik.

Nagyon hasznosnak tartom, hiszen ha egy picit elmélyedsz a különböző jelölésekben, pillanatok alatt megtalálhatod azt az ETF-et, amilyet keresel.

Miért tartom én jobbnak, ha mi magunk választjuk ki a befektetési részvényeinket?

Figyelem saját vélemény következik:)

Az ETF-ek esetén egy kvázi kész kosárról tudod eldönteni, hogy kell vagy nem kell, nincs harmadik opció. Én szeretem a rugalmasságot, és a saját elemzési stratégiámban hiszek. Tudom, hogy ki tudok alakítani egy megfelelő portfóliót azokból a részvényekből, amelyek vagy kiváló osztalékfizetők, vagy nagy növekedési potenciállal rendelkeznek.

Én is gondolkoztam ETF vásárlásban, még jó pár évvel ezelőtt. Viszont csináltam egy gyors költség összehasonlítást és rájöttem jobban járok, ha inkább megtanulom saját magam összeválogatni a megfelelő pozíciókat.

Nézzük hát mi volt az a számítás, amit végeztem.

Ha egy saját magam összerakott portfólióval évente tudok 4%-os hozamot elérni (ez nem túl nehéz feladat, egy közepes tudással is meg lehet csinálni), és pontosan ugyanezt a portóliót egy ETF-fel venném meg, akkor annak már lenne költsége. Tegyük fel, hogy ez mindösszesen 0,5% évente. Akkor a hozamom azonnal lecsökken 3,5%-ra évente. Én pontosan ezt hasonlítottam hát össze magamnak:

Ez azt jelenti, hogy a 20. évre közel 1 millió, a 30. év végére közel 4 millió forint lesz a különbség csak abból, hogy fél százalékkal kevesebb hozamot érek el, mert azt költségként valakinek kifizetem. 

Én pedig, irigy vagyok vagy sem (ezt meghagyom Neked, hogy eldöntsd:) nem szeretnék több, mint 4 millió forintot kifizetni valakinek, aki ugyanazt csinálná, mint amit én. 

Ettől függetlenül egy nagyon jó terméknek tartom az ETF-eket, hiszen aki viszont hajlandó kifizetni ezt a prémiumot, cserébe azért, hogy semennyit nem kell foglalkoznia a befektetéseivel csak mondjuk a 30. év végén kivennie, annak egy kiváló termék.

Ha pedig további részletek érdekelnek az ETF-ekkel kapcsolatosan, esetleg megnéznéd a gyakorlatban is, hogy hogyan tudsz a különböző felületeken ETF-et vásárolni, ajánlom figyelmedbe az:

ETF vásárlás az Intercative Brokers felületén című videónkat vagy az 

ETF vásárlás a KBC Equitas felületén című videónkat.