Képzeld el mi lenne, ha egyes esetekben előre tudnád jelezni azt, amikor egy részvény ára esni fog, mert a cég lecsökkenti vagy megszünteti az osztalékot. Akkor egyértelmű, hogy nem fektetnél az adott részvénybe igaz? Az osztalékfizetési hányados pont ebben segít, hiszen képes lehet előre jelezni, ha egy cég osztalékot fog csökkenteni, aminek egyenes következménye a részvény árának csökkenése.
A mutató ismeretében viszont meg tudod óvni magadat rossz részvénypiaci döntésektől, amitől végső soron több pénz marad a zsebedben és jobb befektetővé válhatsz. De nem csak egy ilyen mutató létezik ám!
Tudod mire használjuk az osztalékfizetési hányadost és miért olyan fontos mutató, amikor részvényeket választasz ki? Miért figyelni mindenki az EPS-t és hogyan hasonlíthatod össze a cégeket P/E mutató és ROE mutató alapján? Mielőtt azt gondolod, hogy ezek elképesztően bonyolult tőzsdei szakkifejezések, hadd nyugtassalak meg.
Egytől-egyig mind a négy fogalom könnyedén megérthető és mégis nagyon hasznos szolgálatot fog tenni neked legközelebb, amikor részvény befektetésben gondolkozol. Sőt, mondok egy érdekes tényt: ha bankon keresztül befektetési alapban van a pénzed, valójában akkor is a tőzsdén kereskedsz csak nem biztos, hogy tudsz róla.
Éppen ezért fontosnak tartom, hogy ha a részvények világába kalandozol és fektettél már valaha részvényekbe akár hosszútávon, akár rövidebb távon, pár hetes vagy pár hónapos időtávban, akkor tisztában legyél azokkal a legfontosabb mutatókkal, melyek tökéletesen alkalmasak arra, hogy egy jobb befektetési döntést hozhass, mint ezt megelőzően. 4 darab különböző mutatóról fogunk beszélni ebben a cikkben:
1. Dividend payout ratio
Osztalékfizetési hányados
2. P/E ratio
Árfolyam-nyereség arány
3. EPS
Egy részvényre jutó eredmény
4. ROE
Sajáttőke arányos megtérülés
DIVIDEND PAYOUT RATIO
Kezdjünk is bele az első fontos részvényekhez kötődő mutatószámba, ami nem mást, mint az úgynevezett Dividend Payout Ratio vagy Osztalékfizetési Hányados.
Elképzelhető, hogy a magyar név egy kicsit nyakatekert, hiszen a befektetési világ nyelve az angol és én is nap, mint nap angolul használom, de a fordítás nagyjából helytálló.
Mi az a dividend payout ratio és mire jó?
Amikor egy cég osztalékot fizet a részvényeseinek, akkor a befolyt nyeresége egy részét fizeti ki.
Ha esetleg emlékszel egy korábbi hírlevélre, ahol a profitábilis cégekről beszéltünk, ott már megbeszéltük, hogy csak olyan cégek fizetnek osztalékot a részvényeseiknek, akik pénzt termelnek.
Ebből következik tehát, hogy a befolyt nyereség egy részét fizetik ki osztalékként. A dividend payout ratio pedig ennek az arányát mutatja meg.
Hogyan számoljuk ki és hol találod?
Kiszámolni nem túl nehéz ezt az arányt, de nyugi, valójában nem kell számolgatnod, hiszen ezek fel vannak tüntetne a befektetési oldalakon és a cégek is rendszeresen számolják ezeket, mert ez egy elég fontos mérőszám.
Ha mégis ki szeretnéd számolni, akkor a következőképpen tudod:
Osztalékfizetési hányados = Összes kifizetett osztalék / Nettó bevétel
Pl:. Egy cég ebben az évben 10 millió forint nettó nyereséget ért el, és ebből 7 millió forintot fizetett ki összesen osztalékként a részvényeseknek. Ekkor az osztalékfizetési hányadosa 0,7, azaz 70%. (Ez egy elég kis tőzsdén kereskedett cég lett a példa alapján, de a lényeget érted szerintem:)
Ezt az értékeket pedig érdemes egy pár évre visszanézni, hogy teljes képet lássunk és érdemes megnézni a következő évi előrejelzést is.
Ezt az arányt minden komolyabb befektetéssel foglalkozó oldalon megtalálod, én most itt egy példát mutatok Neked. A Morningstar oldalán a Dividend (Osztalék) fülön lehet látni ezeket az értékeket.
Miért fontos és milyen információt tudsz kinyerni belőle?
Több fontos információval tud Neked szolgálni ez a mutató, de nézzük őket sorban:
1. A cégnek nem kötelessége a teljes befolyt pénzt osztalékra fordítani, hiszen ha egy másik cég felvásárlására készül vagy új terméket kell kifejleszteni, akkor arra is maradnia kell tőkének.
Így a dividend payout ratioból azt is láthatod, hogy a cég a befolyt pénz mekkora részét fizeti ki részvényeseknek és mekkora részét tartja meg jövőbeli fejlesztésekre.
2. Tudsz következtetni az osztalék fenntarthatóságára. Talán ez a legfontosabb szerepe ennek a mutatónak.
Ugyanis, ha azt látod, hogy egy cég dividend payout ratio-ja több, mint 100% az annyit jelent, hogy több pénzt fizettek ki a vizsgált időszakban a részvényeseknek, mint amennyi befolyt nekik.
Ezt azért gondolom nem nehéz belátnod, hogy hosszútávon nem fenntartható. Ha többet költesz, mint amennyi pénz bejön, a különbözetet valahonnan fedezned kell, vagy nem szabad annyit költened, tehát az osztalék kifizetéseket kell csökkentened.
Gyakorlati példa 1: Intel
Az Intel egy kiváló példa arra, hogyan néz ki egy fenntartható dividend payout ratio. Lehet látni, hogy minden évben szépen emelték az osztalék mértékét (ezt a Dividend per Share sorban látod) és a payout ratio 30-50% között mozgott.
Ez tehát annyit jelent, hogy az osztalékod biztonságban van, számíthatsz rá a jövőben is, hiszen a a megtermelt pénz nagyjából egyharmadát-felét fizetik ki a részvényeseknek.
Gyakorlati példa 2: Exxon Mobil
Ahogy megbeszéltük a 100% fölötti arány nem egészséges és általában osztalékcsökkentést jelez előre. Annak pedig a következménye a részvény árának a csökkenése, amit befektetőként nem igazán szeretünk.
Viszont fontos, hogy milyen üzletágban vizsgáljuk a dividend payout ratiot. Ugyanis egy nagyon ciklikus üzletágban, mint például az olajipar, ahol vagy nagyon nagy profit van, vagy brutális veszteség, ott ez az arány is ennek megfelelően változik és nem kell ettől megijedni.
Az ábrán az Exxon Mobil olajipari óriás elmúlt évekbeli dividend payout ratio-ját láthatod, a Payout Ratio sorban.
Ahogy látod, amikor az olaj és gázárak magasan voltak akkor nagyon egészséges szinteken volt a payout ratio. 2016-ban amikor beszakadt az olajár, akkor abban az évben a cég a bevételei 158,84%-át fizette ki osztalékként.
Ezt úgy tudta megtenni, hogy az előző években felhalmozott tartalékot mozgósították. Hasonló volt a helyzet 2020-ban.
Egy ilyen helyzetben tehát, amikor az üzletág ennyire ciklikusan változik, nem kell megijedni attól, hogy ha 100% feletti payout ratio-t látsz, mert ez a természetes folyamatok velejárója.
A baj akkor van, ha ez a százalék 2-3 éven keresztül 100% fölötti értéken marad, akkor jobb megfontolni a részvény eladását, amennyiben befektettél az adott cégbe.
P/E RATIO
A P/E ratio, másnéven árfolyam-nyereség hányad azt mutatja meg, hogy egy cég részvénye mennyire drága a piacon a saját nyereségéhez viszonyítva. Így jön ki a rövidítés is: P/E = Price (Ár vagy árfolyam) per Earnings (Nyereség).
Hogyan számoljuk ki és hol találod?
Kiszámolni ezt a mutató sem lesz nehéz, hiszen a jelenlegi részvény árfolyamot kell elosztanunk az egy részvényre jutó nyereséggel. (Ez az úgynevezett EPS, erről lejjebb beszélünk bővebben.)
P/E ratio (Árfolyam-nyereség hányad) = aktuális részvényár / egy részvényre jutó nyereséggel.
Nézzünk rá egy példát:
Tételezzük fel, hogy egy cég részvényének az aktuális ára 174 dollár. Az egy részvényre jutó nyeresége pedig 6 dollár. A két számot elosztva egymással kijön, hogy a jelenlegi P/E ratio-ja: 29.
Mi történik akkor, ha lejjebb megy az árfolyam?
Nos, ha esik 10%-ot az árfolyam, akkor az árfolyam 157 dollár lesz a 174 helyett, viszont az egy részvényre jutó nyereség nem változik, így a P/E ratio alacsonyabb lesz: 157/6 = 26,17.
Ebből tehát láthatod, hogy ez egy dinamikusan változó mutató és minél lejjebb megy az árfolyam, annál kedvezőbb áron tudod megvenni ugyanazt a részvényt.
Sőt, a P/E ratio azt is megmutatja neked, hogy hány évig kellene a cégnek ugyanekkora részvényenkénti nyereséget elérni, hogy összhangban legyen a mostani árfolyammal.
Ugyanis, ha évenként 6 dollár nyereséget termel részvényenként, és Te veszel belőle 1db-ot akkor 10 év alatt 60 dollár nyereséget termel, 20 év alatt 120 dollárt, 30 év alatt pedig 180 dollárt.
Tehát pont 29 évnyi nyereséget fizetsz ki előre, amikor megveszed példában felhozott a részvényt.
A P/E is egy elég népszerű arányszám, így ennek a felkutatása sem nehéz. Általában a befektetési oldalakon a „Valuation”, azaz Értékeltség fül alatt találjuk, hiszen ez a cég értékeltségét mutatja meg a jelenlegi nyereségéhez és részvény árához viszonyítva.
Az előző példában nem véletlenszerűen választottam 174 dollárt és 6 dolláros részvényenkénti nyereséget, ugyanis ez pont a Pepsinek felel meg.
Itt éppen a Pepsi P/E ratio-ját láthatod a Morningstar oldalon egészen 2014-től 2021-ig.
Miért fontos és milyen információhoz jutsz belőle?
A P/E segít meghatározni, hogy egy cég mennyire alul értékelt vagy túlértékelt. Viszont ezt nem önmagához viszonyítva, hanem a versenytársaihoz képest.
Gyakorlati példa 1: Coca Cola – Pepsi
Az a legfontosabb a P/E ratio esetén, hogy azonos szegmensben lévő cégeket hasonlítsunk össze, hiszen teljesen másképp épül fel egy olaj vállalat, egy bányászati cég, egy chipgyártó vagy egy bank.
Éppen ezért az azonos piacokat lefedő cégeket tudjuk nagyon jól összehasonlítani a P/E ratio-juk alapján. Minél alacsonyabb a P/E ratio-ja az egyik cégnek a másikhoz képest, annál jobb vételt tudunk csinálni.
A Coca-Cola P/E ratio-ja 30,05
A Pepsi P/E ratio-ja: 29
Mit jelent ez? Mindkét cég nagy üdítőipari cég, tehát abszolút azonos szegmensben vannak. Sőt, tovább megyek, egymásnak közvetlen versenytársai (figyeld meg, hogy nagyon kevés helyen kapsz Pepsit is és Coca-Colát is, ez nem véletlen).
Vagyis ha most ezen a két cégen tűnődsz, hogy melyik lehet jobb befektetés, akkor az összehasonlításból a Pepsi jön ki győztesen.
Ez akkor a leghasznosabb, ha tudod, hogy Te dohányiparba szeretnél fektetni, vagy például szélenergia cégekbe, ez esetben a legegyszerűbb dolog elővenni a P/E ratio-t és ez alapján összehasonlítani a cégeket.
Persze ezen felül sok minden mást is érdemes megnézni, de ez egy kiindulópontnak tökéletes.
Gyakorlati példa 2: Tesla
Nagyon fontos, hogy ezt a mutatót nem tudjuk önmagában vizsgálni, mert akkor totálisan hamis következtetést fogunk levonni belőle. Ha például megnézzük a Tesla P/E ratio-ját, akkor egy elképesztően magas, 191,44-es arányszámot láthatunk.
Ha ezt összehasonlítjuk a Forddal, aminek a P/E ratio-ja 28,79 akkor lepődünk csak meg igazán.
Ez annyit jelent, hogy 191 évig kellene az előző évben elért nyereséget produkálnia a Teslának, hogy arányban legyen a részvény jelenlegi árával.
Ez teljesen irreális szám, viszont ennek az oka, hogy előző évben nagyon alacsony volt az nyereség, hiszen a Tesla majdnem 10 évig egy dollárnyi nyereséget sem termelt csak költötte a befektetők pénzét. Ez sem meglepő, hiszen egy új technológia és ekkora volumenű elektromos autó gyár felépítése és üzemeltetése nem kis összeg.
Tehát valójában azért ennyire magas ez a szám, mert az árfolyamhoz képest egyelőre a cég minimális nyereséget ért el. Előző évben az egy részvényre jutó nyeresége 4,89 dollár volt, (ami alacsonyabb, mint a Pepsinek).
Viszont erre az évre, már 12,36 dollár az előre jelzett érték. Így már mindjárt másképp fest a dolog, hiszen a jelenlegi részvény árat nem 4,89-el osztjuk, hanem 12,36-tal, így a P/E érték 72,62 lesz.
De mi ebből a példából a lényeg? Hogy tűnhet elsőre brutálisan magasnak egy P/E ratio, viszont vizsgáljuk meg, hogy mitől ennyire magas. Ha lenne adatunk az 1900-as évek elejéről a Fordnál is hasonlót láthatnánk, hiszen az elején ott is egy forradalmian új technológiát kellett kidolgozniuk és csak utána lettek nyereségesek.
A legjellemzőbb magyarázat tehát, hogy a cég most kezdett el nyereséget termelni, és ezért tűnik ennyire magas értéknek a P/E ratio-ja, de ettől még nem biztos, hogy rossz befektetés a cég részvényeit megvásárolni.
EPS
Az EPS az Earnings per Share rövidítése, azaz az egy részvényre jutó eredmény. Ahogyan azt a neve is mutatja, az EPS annyit mutat meg, hogy egy részvényre vetítve mekkora eredményt ért el a cég az adott időszakban. Ha visszatérünk az előző levelemből a példához a Pepsihez, ott ez a szám 6 dollár volt. Ez annyit jelent, hogy egy részvényre vetítve a cég az előző évben 6 dollárnyi eredményt ért el.
Az EPS segítségével meg tudjuk határozni, hogy a cég jó irányba vagy rossz irányba halad. Ezen mutatót általában a cég előző mutatóihoz mérjük, tehát ellentétben a P/E ratio-val, ahol azonos szegmensben lévő versenytársakat hasonlítunk össze, az EPS-sel a cég előző időszakban elért számait és a jövőbeli várakozásokat hasonlítjuk össze.
Hogyan számoljuk ki és hol találod?
A kiszámolása ennek a mutatónak sem túl bonyolult, persze lehet bonyolítani egy-két speciális számításhoz, köztük például az úgynevezett Diluted EPS-hez, ami egy hajszálnyival pontosabb értéket ad, mint a „sima” EPS de ezt már inkább a haladó elemzésekhez szokták használni.
A „sima” EPS kiszámítása nagyon egyszerű. Megvizsgáljuk, hogy a cég mekkora eredményt ért el a vizsgált időszakban, és megnézzük hány részvénye van piacon. Hiszen ha az elért eredmény 1000 forint és 500 db részvény van összesen a piacon, akkor az egy részvényre jutó eredmény 2 Ft.
EPS = Eredmény (ez angolul a Net Income) / piacon lévő részvények darabszáma (az angolul shares outstanding)
A Pepsi esetén a nettó eredmény 8,14 milliárd dollár volt 2021-ben, a piacon lévő részvények darabszáma pedig 1,38 milliárd darab. Tehát a pontos EPS érték a Pepsire 5,9.
Szerencsére ezt a mutató sem kell számolgatnod, hiszen ezt minden negyedévben és év végén a cégek közzéteszik, mert ez egy nagyon fontos mutatószám számukra is, és a befektetőknek is. Bármelyik befektetési oldalon megtalálod ezt, sőt, még egy sima Google kereséssel is eredményre jutsz ha beírod, hogy xyz cég EPS értéke.
Miért fontos és milyen információhoz jutsz belőle?
Az EPS azért fontos, mert ezzel meg tudod állapítani, hogy az előző időszakhoz képest jobban vagy rosszabbul teljesít a cég. Plusz ez a mutató kiveszi a torzításokat is az egyenletből. Maradva az első nagyon egyszerű példánknál: ha előző évben a cég csinált 1000 Ft eredményt és volt 500 db részvénye, akkor az EPS 2 Ft.
Ha csak az eredményt (Net income) néznénk és a következő évben a cég csinál 1200 Ft eredményt, akkor azt mondhatnánk, hogy az előző évhez képest nagyon jól fejlődik a cég. Viszont ha közben kibocsájtott újabb 100 db részvényt a már meglévő 500 db mellé, akkor valójában az EPS ugyanannyi maradt, hiszen 1200/600 = 2.
Éppen ezért fontos mutató az EPS, mert ezeket az anomáliákat ki lehet vele küszöbölni.
Gyakorlati példa: Microsoft
Ahogyan tehát megbeszéltük, az EPS-t a korábbi évek vagy negyedévek eredményével érdemes összehasonlítani, és ez alapján meg tudjuk állapítani, hogy a cég jó irányba halad-e. Az alábbi képen a Microsoft EPS értékét látod, méghozzá a „Normalized Basic EPS” sorban.
Itt azt látod, hogy 2012-óta szépen fokozatosan emelkedik. Persze voltak benne kisebb visszaesések, mint például 2015-ről 2016-ra, de a trend felfelé mutat, tehát a cég hosszútávon képes növekedésre és jó eredményekre.
Gyakorlatilag 8 év alatt megduplázta a cég az egy részvényre jutó eredményét, ami nem kis teljesítmény egy ekkora vállalatnál.
Sőt nem csak éves szinten vizsgálhatjuk az EPS számokat, hanem negyedéves lebontásban is. Ugyanis minden az Egyesült Államokban nyilvánosan kereskedett tőzsdei cég közzétesz negyedévente jelentést, ahol ezt a számot is meghatározzák.
Így tehát lehetőségünk van rövidebb távon is értékelni a cég teljesítményét. E mellett pedig a cég vezetése előrejelzéseket is közzétesz, így még jobb következtetéseket tudunk levonni, mint befektetők, hogy nekünk érdemes-e vásárolni az adott részvényből.
ROE
A ROE a Return on Equity rövidítése, magyarul a saját tőke arányos megtérülés. (Return = Megtérülés, Equity = a cég saját tőkéje.)
Ezzel a mutatóval azt tudjuk meghatározni, hogy egy cég mennyire hatékonyan működik. Egy nagyon egyszerű példán bemutatva rögtön megérted a ROE mutatót.
Ketten alapítunk egy céget és beleteszünk közösen összesen 1 millió forintot. A cég profilja nagyon egyszerű, kenyeret árulunk. Az első év végére 1 millió forint profitot sikerül elérnünk.
Két közös barátunk is belevág egy ugyanilyen üzletbe, ők is kenyeret árulnak. Ők viszont 2 millió forintot tettek bele az üzletbe az induláskor. Első év végére ők is 1 millió forintos profitot érnek el.
Külső szemlélőként Te melyik cégbe fektetnél inkább?
A válasz egyértelmű, persze, hogy az elsőbe.
De nem azért, mert az a közös bizniszünk:), hanem mert hatékonyabban működik.
Ugyanis 1 millió forint befektetett tőkéből sikerült elérni 1 millió forint profitot, míg a másik cég esetén dupla annyi befektetett tőke kellett ugyanahhoz a profithoz.
Hogyan számoljuk ki és hol találod?
Az előbbi példából már lehet egy elképzelésed, hogy hogyan számoljuk ki a ROE mutatót.
Return on Equity (Sajáttőke arányos megtérülés) = Net Income (Adózott eredmény) / Average Shareholders’ Equity (Átlagos saját tőke)
Az előző példánál maradva tehát a mi közös kenyeres üzletünk ROE mutató száma 100% lenne, hiszen 1 millió forint profitot osztjuk el a befektetett saját tőkével, ami 1 millió forint volt.
Míg a barátaink kenyeres üzletének ROE mutatója 50% lenne, hiszen ők is 1 millió forint profitot realizáltak, de ezt a 2 millió forint befektetett tőkével kell elosztanunk, így az eredmény 0,5, azaz 50%.
Mivel ez is egy neves és népszerű mutató, ezt sem kell kézzel számolgatnod, mint ahogy az előbbiekben tárgyalt mutatókat sem kell, hiszen a befektetési oldalakon ezeket könnyedén megtalálod.
Általában a "Key Ratio"-s vagyis Legfontosabb Arányszámok fül alatt találod meg a ROE mutatót és mindig százalékos formában fogod látni.
Ha esetleg a Morningstar oldalát nézed, itt a "Profitability" fül alatt találod, hiszen Profitabilitás mérésére szolgál a ROE. Mennyire hatékonyan és profitabilisan működik a cég a befektetett tőkéhez viszonyítva.
Itt a Google ROE mutatóját láthatod az elmúlt 12 hónapra vetítve (a 12 hónapot az a bizonyos TTM jelöli, vagyis Trailing Twelve Months, amit a ROE % után látsz). Ez a Google esetén 32,07%.
Miért fontos és milyen információhoz jutsz belőle?
Szerintem arra már rájöttél, hogy miért fontos ez a mutató. És jól gondolod, pontosan azért, mert ezzel össze tudunk hasonlítani különböző cégeket az alapján, hogy mennyire hatékonyan működnek.
De mondok egy jobbat is, a teljes piachoz is tudunk viszonyítani. Az 500 legnagyobb amerikai cég ROE mutatója 13-15% körül szokott mozogni.
Ez tehát azt jelenti, hogy ha olyan cégbe fektetsz, aminek nagyobb a ROE mutatója, mint ez a 13-15%, akkor az átlagnál jobban tudja a cég felhasználni a rendelkezésre álló tőkéjét.
Gyakorlati példa 1: Google
Az egyértelmű, hogy a Google nagyon hatékonyan működik, hiszen a piaci átlagnál kétszer jobb ROE mutatóval rendelkezik. Ebből következik, hogy hosszú távon jó befektetés lehet, hiszen hatékonyabban tudja felhasználni a tőkéjét, mint az 500 legnagyobb amerikai vállalat.
De ami talán fontosabb, az maga a koncepció. Ugyanis, ha valaki azt ígéri, hogy ő részvényekkel megduplázza neked a befektetéseidet 1 hónapon belül, akkor arra itt a bizonyíték, hogy miért nem fogja tudni.
Persze lehetsz baromi szerencsés, de nagyjából hasonló eséllyel indulsz, mintha lottóznál.
Abba gondolj bele, hogy ha egy cég a befektetett pénzen 30% körüli megtérülést ér el egy év alatt, az már kiemelkedő és a piaci átlag 13-15%, akkor hogyan lehetséges, hogy egyesek azt ígérik, hogy részvény befektetésekkel megduplázzák a pénzedet egy hónap alatt?
Ez azt jelentené, hogy egy év alatt több, mint megtízszerezik a befektetésedet. Amikor a legnagyobb cégek átlagosan évente 13-15%-os profitot érnek el a befektetett tőkén, ki az, aki egy év alatt 1000%-ot tud csinálni?
Visszatérve a kenyeres közös bizniszünkhöz, ez azt jelentené, hogy 1 millió forint befektetett tőkéből az első év végére még csak nem is kamatos kamattal számolva minimum 12 millió forintunk kellene, hogy legyen profitként!
Ha esetleg van vállalkozásod vagy reálisan nézed a dolgokat, tudhatod, hogy ez szinte piaci képtelenség. De ha esetleg van egy ilyen vállalkozásod, ami ilyen brutális megtérüléssel működik, szólj, mert szerintem nagyon sokan befektetnénk ilyenbe:)
Tehát a ROE mutatóból nem csak az egyes cégeknek a hatékonyságát tudod lemérni, de az átveréseket is könnyű szerrel felfedezheted.
Az viszont fontos, hogy ez csak a részvényekre igaz. Kripto piacon el lehet érni ekkora nyereségeket, hiszen azok mögött nincs egy cég, aminek termelnie vagy szolgáltatnia kell valamit, és pont ezért a kockázat is hatványozottan magasabb.
Könnyedén elveszítheted a teljes befektetett tőkédet akár egy hét leforgása alatt is, míg erre részvények esetén elképesztően kis esélyed van.
Gyakorlati példa 2: Newmont Corporation
Ők egy aranybányászattal foglalkozó óriáscég. A ROE mutatójuk 8,80%. Ez akkor azt jelenti, hogy őket messziről kerüld el, hiszen a piaci átlag nagyjából fele csak a megtérülésük?
Elsőre lehet, hogy így tűnik, viszont a józan paraszti ész itt is segít a helyes válasz megtalálásában.
Gondolj bele mennyi tőke és erőforrás kell az aranybányászathoz vagy a Google üzemeltetéshez. Ég és föld a különbség. Ha a Newmont Corporation a piaci ROE átlagot eléri az már nagyon nagy szó.
Egy internetes cégnek erőforrás igénye a szerverekben és a számítógépekben kimerül kis túlzással, míg egy aranybánya üzemeltetése vagy csak egy kotrógép több százmillió forintos beruházás.
A tanulság tehát, hogy mindig viszonyítsuk az egyes cégek ROE mutatóját a piaci átlaghoz, de ne felejtsük el, hogy milyen szegmensben mozognak és ehhez igazítsuk a reális elvárásunkat.
Ezzel a végére is értünk a legfontosabb részvényesi mutatóknak. A cikkhez mindig visszatérhetsz, ha éppen nem jut eszedbe, hogy az egyes mutatókat hogyan számoljuk ki vagy mire használjuk egészen pontosan. Én e mellett azt ajánlom, hogy amikor megnézel egy részvényt, ezeket a mutatókat is kezdd el figyelni, hiszen számtalan fontos információhoz juthatsz belőlük.